Őszi csúcstúrák Pest megyében – 2. rész
Miért kapott Európa Diplomát a Nagy-Szénás? Honnan kapta nevét a Vasas-szakadék és hol található Napóleon kalapja? Az alábbi cikkből nem csak ezekre a kérdésekre kaphat választ az olvasó, de újabb tippeket is adunk, hogy hol bukkanhat páratlan sziklaformációkra és ámulatba ejtő panorámára.
A Budai-hegység legszebb kilátása
A Budai-hegység legszebb kilátást nyújtó hegyei a Nagy-Szénás és az Alsó-Zsíros-hegy Pilisszentiván és Nagykovácsi között. A Nagy-Szénás 550 méter magas, fokozottan védett magaslat, mely elnyerte az Európa Tanács által adományozott Európa Diplomát is egy fokozottan védett ritkaság, a pilisi len élőhelyeként.
Ez a mintegy 14 kilométeres, 3,5 órás túra szinte végig kényelmes, jelzett turistaúton járható, szintemelkedése 400 méter.
Pilisszentivánról indulva, a sárga jelzést követve érkezünk az erdőhöz, ahol egy forgókapun átkelve érhetjük el az Antal (Antónia) – árok tetejét. A táblával jelzett kereszteződésnél balra fordulunk a Zsíroshegyi útra, amelyet a kék, a sárga és a zöld jelzés is jelez. Az aszfaltos utat egy jobb kanyarnál balra egy sorompóval lezárt erdei útra cseréljük, majd rövidesen kiérünk egy nagy tisztásra, és a túrát a kék háromszög jelzésű ösvényen folytatjuk. Ez kivezet az Alsó-Zsíros-hegy csúcsára, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a Pilisre, a Kevélyekre.
Miután kigyönyörködtük magunkat, visszatérünk a tisztásra, majd a már ismert útvonalon a Zsíroshegyi úton található nagy útjelző tábláig, az Országos Kéktúra vonalát követve eljutunk a Nagy-Szénási tanösvény egyik állomásához. Itt már fokozottan védett területen járunk.
Tovább haladva az erdei úton egy sorompóhoz érünk, majd a széles, köves úton megkezdjük emelkedésünket a Nagy-Szénás csúcsa felé. Az egyre szűkülő kék jelzésű ösvény egy nagy bal kanyar után kibukkan egy kis tisztásra, ahonnan a kék jelzésen maradva indulunk tovább a Nagy-Szénás (550 m) jellegzetes, kopár kúpjai felé.
A Nagy-Szénás egyedülálló élményt nyújt elképesztő körpanorámájával és hatalmas, kerek, füves kúpjaival. Mintha egy rég alvó vulkán fűvel benőtt kráterében járnánk. Itt a jelzéseket keressük a földön, a sziklákra festve.
A kúpról leérve folytassuk utunkat a kék jelzést követve. Egy kis erdős szakasz után, kiérünk a Kutya-hegy nyergére. A réten sétálva előttünk a Kutya-hegy (559 m), a Budai-hegység legmagasabb csúcsa tárul elénk.
A kék jelzést tovább követve, egy erdészeti úton haladjunk tovább, amíg egy elágazáshoz nem érünk. Itt válasszuk a piros kereszttel jelölt ösvényt, amely pár száz méter után a piros jelzésbe csatlakozik, majd a Hosszú-árok mellett gyalogolva bő 20 perc alatt elérünk a már ismert kereszteződéshez, ahol a védett területet jelző tábla van, és csatlakozva a sárga jelzéshez eljutunk a jól ismert forgókapuhoz, amin át visszatérünk kiindulási pontunkhoz.
Nyakas-kő, Biatorbágy
A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek. Közöttük a legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő, amely a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában.
A Budai-hegység térségében gyakran jelennek meg a felszínen középső miocén üledékes kőzetek, amelyek az egykori bádeni és szarmata korszaki tengerekben rakódtak le kb. 15-13 millió évvel ezelőtt és kagylók, csigák, tengeri sünök fosszíliái tömegesen lelhetők fel benne. A szóban forgó Nyakas-kő alatti vízmosások tárják fel ezt a rétegsort, maga a szikla azonban nem ebből a bádeni mészkőből áll.
A bádeni után következő szarmata korszak jellemző kőzete a Tinnyei Mészkő Formáció névre hallgat (régi elnevezésén a „szarmata durvamészkő”). A Nyakas-kő szintén ebből áll, s Biatorbágy környékén nagy területeken fordul elő.
A Nyakas-kő sziklaképződményeiről Biatorbágy és Etyek, valamint a Budai-hegység, a Vértes és a Gerecse panorámájában is gyönyörködhetünk.
Kő-hegy túra
Pomáz és Szentendre között, a távolból is kiválóan látszó orom a 366 méteres Kő-hegy, melynek megismeréséhez a legjobb választás a mindössze 4 km hosszú, Kő-hegyi tanösvény bejárása.
A Kő-hegy csúcsáról – melyet Pomáz felől a zöld jelzésű úton, Szentendre irányából a sárgán érhetünk el – a sárga T vagy a sárga sávval jelölt utat követve indíthatjuk túránkat.
A lankás ösvény a Kő-heggyel szomszédos Cseresznye-hegy nyergén át a Csepel-forráshoz vezet. Innen a sárga barlangjelzést követve érjük el a Vasas-szakadékot, mely nevét a környéken gyakran kiránduló vasipari munkásoktól kaphatta, de olyan elképzelés is van, miszerint a vörösesbarnássá színeződött vízzel és levegővel érintkező kőzetfelszín miatt hívják így.
Továbbra is a sárga barlangjeleket követve ereszkedünk a Sás-völgybe, majd az út egy meredek falú árok felett vezet vissza a Kő-hegy csúcsához.
Itt, a kilátónál találjuk a Kő-hegy jellegzetes andezit szikláját, „Napóleon kalapját” is, mely a környezeti hatásoknak kevésbé ellenálló kőzetrétegek folyamatos kopásával jött létre.
Miután végigjártuk a tanösvényt, rajtunk áll, melyik településre ereszkedünk vissza. A kényelmesebb bejárás szempontjából javasolt Szentendrén kezdeni a túrát, majd a zöld úton Pomázon befejezni.
Forrás: kirandulastippek.hu, turistamagazin.hu