Várak a Dunakanyarban

Nem régiben a vármegyében megtalálható kastélyokból hoztunk néhányat, mint kirándulási tipp. Most egy másik épülettípusra térünk át, mégpedig a várakra. Mutatunk néhányat ezekből is, a teljesség igénye nélkül. Természetesen érdemes továbbiakkal is bővíteni a sort.

Fellegvár, Visegrád

Bizonyára többször jártatok már a Fellegvárban, amely úgy magasodik Visegrád és Nagymaros fölé, mintha karjaival óvná a térséget. Akár autóval, akár gyalogosan látogattok el a várhoz, biztosan nagy élmény lesz számotokra a csodálatos panoráma és a számos kiállítás, melynek segítségével jobban megismerhetitek a vár történetét.

A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát.

A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek.

Sibrik-domb, Visegrád

A 176 méter magas Sibrik dombon található Visegrád egyik legérdekesebb, mégis kevesek által ismert látnivalója. A város első vára egy egykori római tábor alapjaira épült, de nem a mai Fellegvár helyén állt, hanem a Salamon-torony közelében fekvő Sibrik-dombon.

Hozzávetőlegesen 1700 évvel ezelőtt, Nagy Konstantin uralkodása idején itt állt a Római Birodalom, s azon belül Pannonia tartomány északkeleti csücskének egyik fontos erődítménye. Háromszáz katona állomásozott itt, felügyeletük alatt tartva a Birodalom külső határait képező Dunát és a közeli limes szakaszt. Az erődítmény alaprajza deltoid volt, és tornyok védték.

Érdekes belegondolni, hogy a Római Birodalom első keresztény uralkodója, Nagy Konstantin itt építtetett erődítményének romjain, annak darabjaiból az első keresztény magyar uralkodó, Szent István királyunk hozott létre ispánsági központot 1009-ben. Ekkor épült a dombon a város első temploma is.

Csővár vára

A Csővári vár a 333 méter magas Várhegyen, a Cserhát délnyugati részén található, Váctól nagyjából 15 perc autóútra. Feltehetően a tatárjárás után, az 1280-90-es években kezdte el építteteni a környező vidéket uraló, Csői-Nézsai nemesi család őse, Timót bán, vagy annak fia.

Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követő hatalmi harcoksorán a trencséni kiskirály, Csák Máté fegyveresei megostromolták és lerombolták a „Castrum nostrum Cheewar” néven említett várat, amit csak majdnem egy évszázad múlva építettek újjá.

1954-61 között állagmegóvás történt. Ekkor megerősítették a leomlani készülő tornyot, kitisztították a területet és feltárásra került a ciszterna is. Később sajnos a munkálatok abbamaradta.

 

forrás: ilovedunakynar.hu, utazzithon.hu, csodahelyek.hu