Kolostorromok a Pilisben

Pilisszentkereszt és környéke nem csupán csodálatos fekvése, közkedvelt túraútvonalai miatt ér meg akár többszöri látogatást, hanem azért is, mert a településen egy történelmi emlékhelyre is bukkanhatunk, amely egy XIII. században épített ciszterci kolostor romjait és történetét rejti.

A pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom

A Pilis-hegy keleti lábánál 350-375 m tengerszint feletti magasságban fekvő rommező (Klastrom-kert) régóta ismert régészeti lelet-együttes, amely a ciszterci rend első magyarországi monostorát rejti.

Eredetileg egy XI. századi királyi vadászkastély állt itt, amelyet III. Béla király adományozott az általa 1184-ben alapított pilisi ciszterci apátságnak. Az Árpád-házi uralkodó nagy támogatója volt a rendnek, ő alapította Egres, Zirc, Szentgotthárd és Pásztó ciszterci apátságait is.

A pilisi kolostor építésekor erős francia hatás érződött, ami nem véletlen, hiszen III. Béla második felesége, Capet Margit Franciaországból érkezett. A pilisi építkezésre is a francia Acey-ból érkeztek szerzetesek és építő mesterek, akik először a vadászkastély épületeit alakították át és bővítették ki a rend igényei és elvárásai szerint. Az elkészült épület az Acey-ben ma is – középkori állapotában – látható templommal megegyező kinézetű lett. Az építkezések 1225 körül fejeződtek be. Az eredeti épület 60 méter külső hosszúságú, háromhajós, keleten egyenes záródású fő szentéllyel ellátott építmény volt.

III. Béla és utódai feltehetőleg királyi temetkezőhelynek szánták az egykori monostort, itt temették el ugyanis Meráni Gertrúdot, II. András feleségét, aki merényletben hunyt el a pilisi hegyek közt. A történetet Katona József a Bánk bánban örökítette meg.

Az apátság rövid időn belül komoly tekintélyt ért el, ennek egyik példája, hogy az 1256-ban Esztergomban tartott nemzeti zsinaton csak egyetlen ciszterci apát, a pilisi volt jelen és a konstanzi egyetemes zsinaton a ciszter apátok közül ugyancsak kizárólag a pilisi vett részt. 1390-ben pedig IX. Bonifác pápa – több kelet-európai ország ciszter kolostorának adóbehajtás ügyében írt – levelében a pilisi apátot „generalis visitator” – nak nevezte.

A tatárjárás majd később a török pusztítások a monostort sem kímélték.  1526. szeptember 7-én felperzselték az épületet, a menekülésre kényszerített pilisi szerzetesek pedig az ausztriai heiligenkreutzi kolostorban telepedtek le. Az épület köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehullott kődíszítések maradtak meg.

A maradványok feltárása 1967-ben kezdődött és a 80-as évekig tartott. A munkálatokat Gerevich László irányította. Az uralkodói temetkezőhelyet is magában foglaló romterület ma az egyetlen teljes egészében feltárt nagy középkori szerzetesi épület Magyarországon, amely a monasztikus élet teljes építészeti környezetét, a hozzá kapcsolódó gazdasági és ipari tevékenység valamennyi szükséges egységét magában foglalja.

Forrás: parkerdo.hu, mozgasvilag.hu, wikipedia, studhist.blog.hu, turautak.com, epitettemlekek.hu