Szentháromság szobrok és oszlopok Pest megyében

Tavaszi kirándulások során nem csak a hegyeket-völgyeket, erdőket érdemes bejárni, de felfedezhetjük hazánk rejtettebb, de annál különlegesebb szobrait, építményeit is. Ezek közül Pest megyében kiemelkednek a pestisjárvány után emelt, Szentháromságot ábrázoló szobrok és oszlopok, amelyekből cikkünkben mi is bemutatunk néhányat.

 A váci Szentháromság oszlop

A váci piarista templommal szemben található a híres Szentháromság oszlop. Ezt a szoborcsoportot még az 1740-41-es pestisjárvány túlélői állították, hálából a pandémia elmúlásáért és fohászkodva azért, hogy a jövőben elkerülje a várost a súlyos betegség. Több mecénás is adott támogatást a szobor létrehozására, a műemlék alapkő letétele pedig Kaló Ferenc általános helynök által történt meg 1750-ben, Althann Mihály Károly püspök megbízásából. Azt viszont még a mai napig sem tudjuk, hogy ki volt a barokk alkotás készítője.

Az oszlop alapzata háromszög alakú, amely a Szentháromság dicsőségét hivatott kifejezni. Talapzata két oldalán egy-egy rokokó oszlopon az életnagyságú Xavéri Szent Ferenc és Szent Alajos szobra áll a hömpölygő felhőkön. Közéjük, a talapzat alján palermói Szent Rozália, a járvány betegségek védőszentjének sziklaüregben fekvő alakját helyezték el. Felette az oltáriszentség aranyozott reliefje látható, efölött pedig az említett Althann püspök címere.

A középen ábrázolt fő részt a szentek és angyalok oszlopon álló szobrai fogják közre. A kiugró oszlopokon Szent Sebestyén és Szent Vendel, hátul pedig Nagy Konstantin életnagyságú szobra található. Tőlük magasabban – a korabeli megosztottság alapján – a két részre osztott város, Püspökvác és Káptalanvác címerpajzsait formálták meg. Egy szinttel feljebb, szemben Szűz Mária áll, fölötte nyílt csillagkorona. Jobb oldalán az életnagyságú Borromeo Szent Károly, bal oldalán Nepomuki Szent János, mögöttük pedig Szent Flórián szobra áll. Az oszlop csúcsán a Szentháromság kapott helyet, amely angyalokkal körülvett gomolyfelhők tetején fekszik. Jobbra a Fiúisten foglal helyet, kezében tartva a keresztet, balra az Atyaisten jogarral a kezében. Mindkettőjük fejét arany dicsfény övezi, és a közöttük elhelyezkedő, angyal által tartott földgömbre támaszkodnak. Az oszlop legtetején pedig a Szentlélek foglal helyet galamb képében, amelyet szintén fénysugarak vesznek körül.

A szentendrei Szentháromság szobor

A megyében több helyen is található Szentháromság szobor, például Szentendrén, ahol egy vácihoz hasonló tartalmú és elrendezésű szoborcsoport látható. Még 1762-ben emelték, Friedvalszky II. János plébános idején. A színezett, barokk stílusú emlékmű négy sarkán a négy evangélista foglal helyet, a középen található kimagasló talapzaton pedig a Szentháromság látható, az előttük térdelő Szűz Máriával. A talapzat alsó, párkányos részén Jézus, Szent József, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János áll.

A törökbálinti Szentháromság szobor

Törökbálinton a régi Iskola utca (mai nevén Pelsőczy Ferenc utca) bal oldalának elején áll a Szentháromság szobor, amelyet még Bunth Mátyás és felesége adományozott 1938-ban. Ez az emlékmű már kevesebb szereplővel rendelkezik. A széles oszlop boltozatos mélyedésében ül az Atyaisten, aki kezeiben az országalmát és egy jogart tart, bal oldalán pedig a Fiúisten foglal helyet. Fejük körül glória és fénysugarak láthatóak, az Atyaisten mögött egy kéz tartja a kereszt alsó részét. Körülöttük szárnyas angyalfejek díszítik a szobrot. Az emlékmű tetején a dicsfénnyel övezett, galamb alakban megjelent Szentlélek található.

A budaörsi Szentháromság szobor

Rákos Péter szobrászművész alkotta meg a Budaörsön található Szentháromság szobrot, amelyet 2004-ben avattak fel. A Kőhegyi kápolna a II. világháborúban szerzett lövések és köveinek elhordása miatt rossz állapotban volt, ezért 2003-ban megkezdték rekonstrukcióját, amelynek része volt a Szentháromság szobor állítása is. Az emlékmű a kápolna jobb oldalán kapott helyet, az ott található vallási emlék-együttes részeként, 2004 szeptemberében pedig a kápolna harangjaival együtt fel is szentelték. Az oszlop tetején az Atyaisten ül, fénysugaraktól övezve, kezében tartva a keresztet, amelyre Jézust feszítették, feje felett pedig a Szentlélek látható galamb képében.

A biai Szentháromság oszlop

Az oszlopot először 1778-ban jegyezték le – csak találgatások vannak, hogy mikor és ki által készülhetett – vélhetően 1759 körül állíttatta Házl Ádám uradalmi ispán. Akkor még a kápolna – ma már templom – közelében volt, amely akadályozta egy bizonyos Sándor Antal báró kastélyának kilátását, ezért 1784-ben arra kérte a püspököt, hogy távolíttassa el onnan. Ekkor még a szobor alakjai, az Atyaisten és Krisztus egy ún. szoborházban álltak, felettük pedig látható volt a galamb alakban megjelent Szentlélek, dicsfénnyel övezve (ez utóbbi eltűnt az 1924-es orkánban). 1873-ban Juhász Mihály kőfaragó és felesége kőoszlopra helyeztette át az alakokat; 2006-os restaurálása során került át új helyére, a plébániával szembeni, budapest-bicskei körforgalom terének közepére.

 

forrás: budaors.hu, budaors.utisugo.hu, budaors.varosom.hu, ertektar-biatorbagy.hu, danubetourism.eu, kozterkep.hu, magyarkurir.hu, orszagalbum.hu, szentendreszallas.hu, utazzitthon.hu, vac.hu