Kirándulás Ócsára
A Budapest környéki agglomeráció egyik gyöngyszeme Ócsa. A fővárostól mintegy 30 kilométerre található település legfontosabb látnivalói a helyi református templom, tájház és a pincesor – a település ékköveit pedig akár egy kellemes félnapos barangolás során is felderíthetjük.
Az ócsai református templom
Ócsa legjellegzetesebb műemléke a 13. századi román stílusú, háromhajós bazilika, ami eredetileg a premontrei szerzetesek számára épült. A templom a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. A főszentély falán 1902-ben találták meg a Maiestas Dominit körülvevő apostolokat, Szt. Miklóst és Szt. Györgyöt, a presbitérium falán pedig a Szt. László ciklust ábrázoló freskók kerültek elő.
A templom a történelem során igazán viszontagságos időket élt meg, a tatárjárás során minden bizonnyal leégett és megrongálódott. 1560-ban a reformátusok vették át, és bár a török megszállást az épület túlélte, ezekben az években volt, hogy mecsetként használták. Az ócsai templomot a 18. században gróf Teleki József támogatásával és Mária Terézia királynő engedélyével restaurálták és részben újjáépítették, ezt követően azonban villámcsapás és tűzvész is károsította az épületet.
A XX. században aztán sor kerülhetett a szakértői helyreállításra, amiért 1995-ben Europa Nostra-díjjal tüntették ki az Ócsai Református Műemléktemplomot. Érdekesség, hogy itt forgatták a Bánk bán című operafilm egyes jeleneteit, illetve a Katedrális című nyolcrészes tévéfilmsorozatot is, amely Ken Follett azonos című regényéből készült.
Ócsai Tájház
A templom közvetlen szomszédságában helyezkedik el az ócsai tájház és az Öregfalu nevű városrész is. 1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek településszerkezete több százéves. Az Ócsai Tájház hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház összessége, a telkek egy kivételével átjárhatók.
Öreghegyi pincesor
Az Öreghegy különleges formájú pincéi egészen különleges látványt nyújtanak, ezért a templom és a tájház után mindenképpen érdemes a pincesor felé vennünk az irányt. A pincefalu a 13. században a faluban letelepedő, szőlőműveléssel foglalkozó francia szerzetesekhez köthető. A szőlő feldolgozásához és tárolásához szükséges épületeket a szerzetesek a földbe vájták, és az egymáshoz közel elhelyezkedő pincéket náddal fedték be.
forrás: sokszinuvidek.24.hu, pestmegye.hu