Fa-történetek Pest megyéből

A nagykőrösi pusztai tölgyes fái a történelem nagy eseményeinek szemtanúi, melyek az Alföldnek egy évszázadokkal korábbi állapotáról mesélnek, hasonlóan a régészek által kiásott történeti emlékekhez. Az erdő egyik legidősebb példánya a Pálfa , melyet Nagykőrösön sokan Basafának hívnak. Olvasónktól kapott pontosítás alapján egykoron valójában az ősi Basafa állt itt, ma azonban amit láthatunk az erdőben az a Pálfa. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány fontos információt a nagykőrösi pusztai tölgyesről és az egykori Basafáról.

A pusztai tölgyesek

A pusztai tölgyesek különleges élőhelyek Magyarországon. Egy egész Eurázsián átívelő növényzeti típushoz, az erdőssztyepphez tartoznak, amely itt a Kárpát-medencében éri el elterjedésének nyugati határát. Számos ritka, vagy a tájra jellemző állat- és növényfajnak ad otthont ez az élővilág. Élnek itt kék színű szalakóták, darázsölyvek, és látható itt homoki árvalányhaj, erdei szellőrózsa, nagyezerjófű, piros gólyaorr, tarka nőszirom és tartós szegfű is. Meghatározó fafaja a tájnak a tekintélyes méretű törzset, hatalmas koronát fejlesztő kocsányos tölgy, amelynek idős példányai ma is az Alföld ékességei.

Történelmünkben fontos szerepet játszott e táj, hiszen a honfoglaló magyarok az erdőssztyeppek zónáját követve vándoroltak nyugat felé. A pusztai tölgyesek a Kárpát-medencében is a legeltető állattartás színterei voltak hosszú évszázadokon át. Nagy részüket később fátlan legelővé, vagy szántókká alakították. Később, a múlt századi alföldfásítás időszakában sajnos nem törekedtek helyreállításukra, helyettük kultúrerdőket, ültetvényeket telepítettek, megalapozva a táj mai arculatát. Olyan kevés erdőfolt maradt az eredeti erdőtakaróból mára, hogy legtöbbjüket külön néven említjük, a település után, melynek határában fennmaradtak. Ezek közül a legnagyobbak egyike Nagykőrös városának erdeje, a Nagykőrösi pusztai tölgyes, amely nem csak a legritkább, de a legveszélyeztetettebb erdőtípusok közé is tartozik. Ennek a különleges erdőtömbnek az egyik legöregebb kocsányos tölgye a Basafa, melynek saját legendája is van.

A nagykőrösi Basafa (Pálfa)

A Nagykőrös melletti erdő 31 méter magas kocsányos tölgyének korát 400-500 évre becsülik. Basafának vagy Pálfájának hívják a helyiek, bár azt mondják, az eredeti Basafa egy másik, ennél is idősebb fa volt, de azt évtizedekkel ezelőtt kivágták.

A nagykőrösi erdőkből már a török időkben is százszámra vitték a fákat a budai várba, ahol salétromfőzéshez, sáncépítéshez, bőrcserzéshez is használták őket. A Nagykőrös melletti erdők ma már csak töredékei az egykor voltaknak. Az ország pusztai tölgyeseinek utolsó hírmondói, amelyek ligetes facsoportjaikkal és a köztük elterülő homoki gyepekkel őrzik az Alföld egykori erdős pusztáinak képét.

S hogy miért Basafa? Erre egy több változatban is fennmaradt történet ad magyarázatot. Az egyik verzió szerint a budai pasa megbízottja adót behajtani érkezett Kőrösre, ahol nagyon megtetszett neki az egyik gazda gyönyörű lánya. El is határozta, hogy egy év múlva visszatér, és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen.

Egy év múlva az öreg koldusnak öltözve kiült az út mellé. Mikor a török megérkezett, nagy jajveszékelésbe kezdett, és arra kérte, hozza le a mankóját a közeli tölgyről, ahová egy legény dobta fel gonoszkodásból. A török felmászott a fára, ám az egyik ág letört alatta, ő pedig azonnal nyakát szegte. A törököt ott temették el a fa tövében, amit azóta Basafának hívnak.

Frissítés: Egy kedves olvasónktól kaptunk pontosítást a Pest Megyei Mustra Facebook-oldalán.  Leírása szerint  az  igazi Basafa már nincs meg, illetve Csemőben áll egy szép faragott szobor formájában. Az a fa, amit Nagykőrösön a köznyelv ma Basafának hív, az valójában a Pálfa. Erről kapta a nevét a hely is, ahol áll: a Pálfája erdő. A cikkünkben szereplő fenti fotón látható fa valójában nem a Basafa, hanem a Pálfa. Jó nagy, vastag, de korántsem olyan, mint az igazi Basafa volt.

Nagyon köszönjük olvasónknak a pontosítást!

 

Forrás: pusztaitolgyesek.hu, turistamagazin.hu