10 év Pécelen

Lázár Ervin a XX. század egyik legismertebb meseírója. Ki ne hallott volna már a Négyszögletű Kerek Erdő hőseiről vagy Mikkamakkáról. A híres író művei generációk kedvencei. Történetei a filmvásznon és hangoskönyvek formájában is életre keltek. Feleségével, Vathy Zsuzsannával tíz éven át Pécelen éltek. 1971 és 1980 között volt a házaspár lakhelye a Pest megyei település.

 

Pécel

A Gödöllő-dombság északnyugati részén található a település. A község határában talált régészeti leletek alapján már jóval az időszámítás előtti korszakban is laktak itt. A honfoglalást követő évszázadokban a település nagybirtokos családok tulajdonában állt. Majd Buda és Pest 1541. évi török kézre kerülésével Pécel is oszmán uralom alá sodródott. Ekkor a lakosság egy része elmenekült.

A XVII. században – házasság révén- a község fele a Ráday-család birtokába került, Pécel másik része a Fáy-család tulajdonában volt. Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem kancellárja a szatmári békekötés után költözött ide. Ő alapította a később nevezetessé vált Ráday Könyvtárat. Fia, Ráday Gedeon a neves író és irodalomszervező 1782-ban grófi rangot szerzett. Ő építette – a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára – Pécelen a Ráday kastélyt.

A település 1841-től önálló jegyzővel rendelkező nagyközségnek számított. Akkoriban főként földművesek, kis- és középparasztok, valamint iparosok és kereskedők laktak itt. Négy malom üzemelt a Rákos vizén, ebből kettőt ipari célokra használtak.  Pécel a XIX. század közepén elvesztette városi rangját, melyet csak 1996-ban nyert vissza.

Lázár Ervin és Vathy Zsuzsanna

Lázár Ervin Budapesten született, de gyerekkorát Tolna megyében töltötte. Szekszárdra járt középiskolába, majd érettségit követően a ELTE Bölcsésztudományi Karára jelentkezett. Diplomaszerzés után több újságnál is dolgozott. Tagja volt az Újságírók Szövetségének és az Írószövetségnek is.

Lázár Ervint legtöbben meséiről ismerjük. Első novellája 1958-ban jelent meg. Munkáihoz az inspirációt főként gyermekkorának eseményei, élményei adták. Írói stílusa és műveinek jellege alkalmas volt arra, hogy több munkáját is megfilmesítsék, vagy rádiójátékot készítsenek belőle. Írásainak nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűek.  A filmes vászonra vitt művei, illetve az írásaiból készült hangoskönyvek a közösségi videómegosztó portálokon is elérhetők. Tartalmas családi program lehet a Négyszögletű Kerek Erdő történeteinek közös megnézése.

A neves házaspár másik tagja Vathy Zsuzsanna. A Veszprém megyei születésű írónő eredendően vegyészmérnöki végzettséget szerzett. Első novellája 1968-ban jelent meg. Több újság számára is készített cikkeket. Önéletrajzi ihletettségű műveiben a gyermek- és ifjúkort, a nemzedéki ellentéteket, a fiatalság helykeresését, az életmódváltás nehézségeit és kudarcait ábrázolta. Írásainak egyik nagy erőssége a hiteles, pontos környezetrajz. A házaspár 1971-ben költözött Pécelre és mintegy egy évtizeden át éltek a Pest megyei településen. A magyar gyermekirodalom két kiemelkedő alakjának életműve, munkásságága ma is kiemelkedő. Bár „csak” tíz évet éltek Pécelen a település ma is emlékezetében tartja a kiemelkedő alkotóművészek életművét, emlékét, szellemi hagyatékát.

forrás: pecel.hu, pestmegye.hu, hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu, litera.hu, fidelio.hu