Kezdődik a nagyböjt

A húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 2-ra esik. Keresztények világszerte ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztusnak – az emberek bűntől való megmentéséért vállalt – halálára és feltámadására.

Negyven nap

A nagyböjt latin elnevezése quadragesima, negyvenet jelent. Ennyi nap telik el hamvazószerdától húsvétvasárnapig (a vasárnapokat leszámítva). A korai kereszténység idején a negyven nap a készület idejét szimbolizálta: Mózes negyven napig böjtölt a törvény kihirdetése előtt, negyven évig tartott a pusztai vándorlás, Illés negyven napig ment a Hórebre, Jónás negyvennapos bűnbánatra hívta Ninivét. A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus negyvennapos böjtje.

Hamvazószerdával kezdődik

A nagyböjt első napja mindig húshagyókeddet követi, idén ez a nap március 2-ra esik. Ez egy mozgó dátum, az aktuális év húsvétvasárnapjától függ, hogy milyen napra esik. Húsvéttól kell visszaszámolni – a vasárnapok kivételével – a negyven napot, és így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete. A keresztény ünnep elnevezése onnan eredeztethető, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A 12. századtól az egyházi szertartás része lett ez a rítus a hamvazkodás formájában, melynek keretében az előző évben megszentelt barka hamujával rajzolnak a papok keresztet a hívek homlokára, miközben elhangzik, hogy: emlékezz ember porból lettél és porrá leszel.

Böjt

Minden egyes pénteki nap böjti nap, Krisztus halála iránt tiszteletből. Az Egyház ezeken a napokon szigorú böjtöt ír elő a híveknek, ami azt jelenti háromszor lehet étkezni ebből egy lehet bőséges, illetve ezeken a napokon a hús fogyasztása tilalmazott. A böjti napokra vonatkozó háromszori étkezés 18-60 éves korig vonatkozó szabály, a hústilalom 14 éves kortól.

A böjtölésnek van élettani szerepe is. Jó hatással van például a szervezetre, ugyanis kitisztulnak a méreganyagok, a bélrendszer regenerálódik, és az anyagcsere is felgyorsul, visszaáll egyfajta belső egyensúlyi helyzet. Az élettani hatások mellett a lemondás a lelki megújulást, megerősödést is szolgálja, ahogyan az egész nagyböjt maga is: felkészülés Krisztus értünk vállalt halálára és feltámadására, azaz a Megváltásra.

A böjtölés lényege a lemondás, ezért azok is vállalhatják, vagy részt vehetnek ebben, akik nem keresztények, vagy akik nem a húsról szeretnének lemondani. Böjt során valami olyasmiről mondhatunk le ebben az időszakban, ami korábban a hétköznapjaink fontos, aktív részvevője volt. Ilyen lehet például: az édesség fogyasztása, a dohányzás, az alkohol fogyasztása, de az is böjti lemondás lehet, ha ezekben a hetekben csak olyan dolgokat vásárlunk, ami az alap szükségleteinkhez kell, minden mástól tartózkodunk.

forrás: magyarkurir.hu, index.hu, mindmegette.hu, felvidek.ma